Ma reggel meglátogattam Dottorét. Kiválasztottuk a műtét napját: január 27. Egyébként Dottore nagyon kedves, aranyos és türelmes volt. Annyira ideges voltam, hogy szinte testen kívüli élményem volt. Szegény Doki megkérdezte a lakcímem és majdnem Anyu címét diktáltam (még csak nem is egy megyében lakunk ). Jó lenne már túllenni az egészen. A kórház gondolatától is összeszorul a gyomrom. Úgy sajnálom magam...  :-/

Egész nap a műtét körül forogtak a gondolatai, ezért nem is nagyon tudom, hogy más érdekes történt-e velem.

Baka! Kincsről zanzásítva: néha elviselhetetlen, viszont olyan kedves dolgokat tud kitalálni, amivel minden (vagy majdnem minden) genyaságát feledtetni tudja. Időnként cserben hagy, de a fontos dolgokban mindig számíthatok rá. Rigolyás (vagy rigojás- ezt nem tudom hogy kell helyesen írni, ly-nal jobban mutat), de elviseli a hisztijeimet. Szóval Ő a TÖKÉLETES PASI! :-) Még az Anyukám is szereti. :-) Ugye Mami? ;-)

Treen! Ez édes párhuzam! ;-) Ha a Kutyid is olyan boldog lett, mint én... :-)

Mami! Jó, hogy itt vagy újra!

Pussz mindenkinek!